A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi.
Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek.
Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki...
És egyszer csak hullani kezdenek a bombák...
Nem is tudom hol kezdjem ezt az egészet... Friss nagyon az élmény, szinte ebben a pillanatban fejeztem be a könyvet. Az elején már a fejemben volt, hogy elnézéseteket kérem, hogy ilyen sokáig tartott, de nyűg volt ez a könyv számomra és annyira lassan ment az olvasása, hogy aztán észre sem vettem, hogy a szereplők szépen lassan beszivárogtak a szívembe.
És a könyvnek most vége és azt mondom, hülye voltam, hogy voltak pillanatok amikor untam, sokkal jobban kellett volna figyelnem és kihasználnom a lehetőségeket, hogy Liesel-el együtt tanulmányozzam a papája ráncait miközben harmónikázik.
Megsirattam ezt a könyvet és azt éreztem, hogy tudom, hogy így valóságos, így átérezhető mekkora fájdalom a háború, de mérges vagyok, hogy így történtek a dolgok...
A történetet a halál maga meséli el, miközben viszi el a lelkeket, mesél az ég színéről, a bombák utáni füstről, ahogyan hamu hullik az égből és szinte perzseli a bőröd.
Liesel egy kislány aki már az elején elveszíti az öccsét, majd anyját is.
Egy új családhoz kerül, mély szegénységben élnek, de mégis sokszor érzi magát boldognak, az ellopott könyvek után és azért mert a nevelőpapája olvasni tanítja, időközben igazi szeretetet él át, megismeri Rudy-t aki a szívébe férkőzik.
Közben egy zsidó érkezik a házhoz és ők menedéket nyújtanak neki, Liesel megszereti őt. Olvas neki mikor beteg, mesél neki a külvilágról amit ő nem láthat.
Nagy titokban tartja, a sok szeretetnek köszönhetően és a félelemnek is mi történik ha mindez kiderül... De aztán Liesel papájának megesik a szive egy zsidón a nyílt utcán, kenyeret ad neki, és félve attól, hogy ezek után jönnek a németek és elviszik, a pincében lakó zsidónak mennie kell.
Lieselnek szíve szakad meg nagyon hiányzik neki, s folyamatosan őt keresi a tekintetével, mikor a zsidók átvonulnak a katonákkal a városon. Vajon összehozza őket újra a sors?
Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, s ha tanultok az én esetemből, az unalmas pillanatok lesznek a végére a legszebbek.
5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése